A városrész rendezési terve (1962)

»Szolnok
X. kerület részletes rendezési terve
Tervezők: Novák Péter és Takács Miklós VÁROSTERV
A terv Szolnok város egy már megkezdett családi-ház körzetének korszerű befejezését példázza. Bár a régi kaotikus beépítésből eredő, értelmetlenségeket nem tudja teljesen felszámolni, de a beépítés kiegészítésével részben többszintes épületekkel, részben földszintes sorházakkal új belső lakóutcácskák nyitásával, az új közintézményeknek zöld beágyazásával lényegesen megjavítja a meglevő adottságok által már részben kialakított lakótelepet.«

1. Általános iskola, 2. Óvoda, 3. Bölcsőde, 4. Üzletek, 5. Garage, 6. Kultúrház, 7. Orvosi rendelő

A szöveg és a képek forrása: Magyar Építőművészet, 1962/1.

A tűzzománc mesetáblák

Az Aranyi Sándor utca szalagházát jelölő tábla. Fotó: Kőrösné Kósa Gyöngyvér, 2018.

»Szolnokon a Széchenyi lakótelep „piros iskolájában” június 20-án nyitották meg az amatőrök tűzzománckészítő alkotótáborát, ahol a megye tíz pedagógusa kapott helyet, meghívás alapján. A tábort Marton László megyei rajz-szakfelügyelő vezeti. A résztvevők, akik egyébként nem kezdők, a városrész tanácstagi alapjaiból teljes ellátást kapnak, melynek fejében három-három, egyenként 24x30 centiméteres tűzzománc mesefigurát készítenek a tábor zárásáig... A képekből szeptemberben kiállítás nyílik, majd valamennyi kikerül a lakótelep házfalaira. A képek nem csupán színesítik a környezetet, hanem egyúttal megkönnyítik a tájékozódást a sok egyforma épület között. Az alkotótábort támogatja a Gagarin lakásszövetkezet is, amely tűzzománcégető kemencét vásárolt.«

Szolnok Megyei Néplap, 1985. jún. 25.

Napóra

CITO PEDE LABITUR AETES

GYORSAN SZALAD AZ IDŐ

(OVIDIUS)

A napórát a Széchenyi István Gimnázium alapításának 30. évfordulójára 

állíttatta az iskola és Szolnok Megyei Jogú Város Önkormányzata 2015-ben.

Készítette: Rontó Péter Pál keramikusművész 

Cighardt Barbara és Német Hanna tanulók tervei alapján.

Lásd még: Napóra (Szolnok) = zounuk.hu/hu/wiki

A Bahá'i Közösség kopjafája

A bahái hit (bahái írásmóddal bahá’í hit) a 19. század közepén, Perzsiában alapított egyistenhívő vallás. Az első magyarországi bahái közösséget Budapesten alapították 1933-ban. Szolnoki jelenlétükről először 1993 januárjában adott hírt a sajtó. 1995. október 14-én nyitották meg a Nyúl utcában információs és szolgáltató központjukat, majd néhány nappal később avatták fel a Széchenyi körúton (az artézi kút közelében) a világegyetemet és a világbékét szimbolizáló kopjafájukat, Domján Gyula fafaragó alkotását.

Színes képek: Kósa Károly, 1995.

Új Néplap, 1995. okt. 16.

Bálna a Széchenyin – 1993

Képeslap, 1962. (Valószínűleg Dunaújvárosban készült felvétel.)

1962 tavaszán járt először Szolnokon „Goliath”, az 1954-ben kifogott 68 200 kg súlyú, 22 méter hosszú kékbálna vagy óriásbálna. (Az egyébként átlagos méretű példányt a Freyburgi Állattani Intézetben pre­parálták. Úgy hírlik, hogy hétezer liter formalint hasz­náltak  fel  a  munka  során.) 1993. október 21-től ismét a városban időzött: a »Széchenyi városrészben, az Aranykanna ABC közelében je­lölték ki a bemutató helyét. A kamionba belépve tekinthető meg  Góliát,  ahol  történetét  ké­pekkel, szöveggel illusztrálva is láthatják, hallhatják az érdeklő­dők október 28-ig 9 és 19 óra között« – közölte a Szolnok Megyei Néplap.

A bálna a Széchenyi városrészben - képek a Szolnok Megyei Néplapból (1993. okt. 22.)