A tűzzománc mesetáblák

Az Aranyi Sándor utca szalagházát jelölő tábla. Fotó: Kőrösné Kósa Gyöngyvér, 2018.

»Szolnokon a Széchenyi lakótelep „piros iskolájában” június 20-án nyitották meg az amatőrök tűzzománckészítő alkotótáborát, ahol a megye tíz pedagógusa kapott helyet, meghívás alapján. A tábort Marton László megyei rajz-szakfelügyelő vezeti. A résztvevők, akik egyébként nem kezdők, a városrész tanácstagi alapjaiból teljes ellátást kapnak, melynek fejében három-három, egyenként 24x30 centiméteres tűzzománc mesefigurát készítenek a tábor zárásáig... A képekből szeptemberben kiállítás nyílik, majd valamennyi kikerül a lakótelep házfalaira. A képek nem csupán színesítik a környezetet, hanem egyúttal megkönnyítik a tájékozódást a sok egyforma épület között. Az alkotótábort támogatja a Gagarin lakásszövetkezet is, amely tűzzománcégető kemencét vásárolt.«

Szolnok Megyei Néplap, 1985. jún. 25.

Napóra

CITO PEDE LABITUR AETES

GYORSAN SZALAD AZ IDŐ

(OVIDIUS)

A napórát a Széchenyi István Gimnázium alapításának 30. évfordulójára 

állíttatta az iskola és Szolnok Megyei Jogú Város Önkormányzata 2015-ben.

Készítette: Rontó Péter Pál keramikusművész 

Cighardt Barbara és Német Hanna tanulók tervei alapján.

Lásd még: Napóra (Szolnok) = zounuk.hu/hu/wiki

A Bahá'i Közösség kopjafája

A bahái hit (bahái írásmóddal bahá’í hit) a 19. század közepén, Perzsiában alapított egyistenhívő vallás. Az első magyarországi bahái közösséget Budapesten alapították 1933-ban. Szolnoki jelenlétükről először 1993 januárjában adott hírt a sajtó. 1995. október 14-én nyitották meg a Nyúl utcában információs és szolgáltató központjukat, majd néhány nappal később avatták fel a Széchenyi körúton (az artézi kút közelében) a világegyetemet és a világbékét szimbolizáló kopjafájukat, Domján Gyula fafaragó alkotását.

Színes képek: Kósa Károly, 1995.

Új Néplap, 1995. okt. 16.