2018. április 14., szombat

Napóra


CITO PEDE LABITUR AETES
GYORSAN SZALAD AZ IDŐ
(OVIDIUS)
A napórát a Széchenyi István Gimnázium alapításának 30. évfordulójára 
állíttatta az iskola és Szolnok Megyei Jogú Város Önkormányzata 2015-ben.
Készítette: Rontó Péter Pál keramikusművész 
Cighardt Barbara és Német Hanna tanulók tervei alapján.


2018. január 28., vasárnap

A Bahá'i Közösség kopjafája


A bahái hit (bahái írásmóddal bahá’í hit) a 19. század közepén, Perzsiában alapított egyistenhívő vallás. Az első magyarországi bahái közösséget Budapesten alapították 1933-ban. Szolnoki jelenlétükről először 1993 januárjában adott hírt a sajtó. 1995. október 14-én nyitották meg a Nyúl utcában információs és szolgáltató központjukat, majd néhány nappal később avatták fel a Széchenyi körúton (az artézi kút közelében) a világegyetemet és a világbékét szimbolizáló kopjafájukat, Domján Gyula fafaragó alkotását.
Színes képek: Kósa Károly, 1995.

Új Néplap, 1995. okt. 16.

2017. december 9., szombat

Bálna a Széchenyin – 1993

Képeslap, 1962. (Valószínűleg Dunaújvárosban készült felvétel.)
1962 tavaszán járt először Szolnokon „Goliath”, az 1954-ben kifogott 68 200 kg súlyú, 22 méter hosszú kékbálna vagy óriásbálna. (Az egyébként átlagos méretű példányt a Freyburgi Állattani Intézetben pre­parálták. Úgy hírlik, hogy hétezer liter formalint hasz­náltak  fel  a  munka  során.) 1993. október 21-től ismét a városban időzött: a »Széchenyi városrészben, az Aranykanna ABC közelében je­lölték ki a bemutató helyét. A kamionba belépve tekinthető meg  Góliát,  ahol  történetét  ké­pekkel, szöveggel illusztrálva is láthatják, hallhatják az érdeklő­dők október 28-ig 9 és 19 óra között« – közölte a Szolnok Megyei Néplap.
A bálna a Széchenyi városrészben - képek a Szolnok Megyei Néplapból (1993. okt. 22.)

2017. szeptember 30., szombat

Betánia

A "cégtábla" 2014-ben. Fotó: Kósa Károly
1991. október 19-én »a szolnoki Széchenyi városrészben, a Barta István utca 10-es számú ház néhány átalakított alagsori helyiségében megnyílt a Görög Katolikus Egyház kezelésében lévő „Fél falat” nevű étkező. Nem ingyenkonyha ez, mégis várhatóan jelentős szerepe lesz a legszegényebbek segítésében, ellátásában. A neve is arra utal, hogy féláron kaphatnak itt meleg ételt a rászorulók, „a falat” másik felét alapítványból, intézmények, szervezetek, magánszemélyek adományaiból fedezik. S korántsem utolsó sorban ezekben a helyiségekben a téli hónapokban meleg és jó szó is várja a betérőket.
Jaczkó György görög katolikus parochus üdvözölte dr. Keresztes Szilárd hajdúdorogi megyéspüspököt, aki közös ima és rövid beszéd után fölszentelte a helyiségeket. Beszédében utalt arra, hogy elsősorban a szegényeket, öregeket, magányosokat várják ezekbe a helyiségekbe. Fő gondolata a fél falat megbecsülésének fontossága volt.
[...] 
A felszenteléssel egyúttal hivatalosan megnyitották a Keresztény Népfőiskolát is. A szombati előadást pszichológiai témáról Szentesiné dr. Tóth Edit tartotta, majd önismereti tréning következett.« – olvashatjuk az Új Néplap korabeli tudósításában.
1999 novemberében szintén a helyi lap közölte a parókus nyilatkozatát: »Évente 3000–3500 ebédet osztunk ki, ez napi 10–20 ebé­det jelent.« A Betánia működése később megszűnt, ám az emlékét talán még most is hirdeti a tábla az 1992-től Czakó Elemér nevét viselő utcában.

Fénykép a szentelés ünnepéről. Új Néplap, 1991. okt. 21.

2017. május 30., kedd

Bajor Étterem – ahol Habsburg Ottó is járt

Nagy Zsolt felvétele

»Olyan vendéglátóegység nyílt a minap a szolnoki Széchenyi lakótelepen (a posta mellett), amilyent eddig csak oda álmodtam. Bajor étteremnek hívják, ahova az aranyos, kedves társtulajdonos-főnökasszony, Vámos Istvánné várja a vendégeket délelőtt 11-től este 11-ig« – írta az Új Néplap 1992. augusztus 1-i számában a -molnár- névvel megnevezett riporter, majd megkérdezte, hogy mitől bajor ez az étterem: »A sörfőzés technológiája bajor. Ebben a szűretlen ászok sörben benne van az összes vitamin és hatóanyag. Erre a sörfajtára nem véletlenül mondják, hogy folyékony kenyér, olyan nagy a tápértéke. Az étlapba elég sok bajor specialitást iktattunk be, csinálunk méteres kolbászt, bajor fatányérost, főtt csülköt...«

Új Néplap, 1993. aug. 21. – Imre Lajos felvétele.

A Blazsek Gyöngyvér – Ferenczy-díjas szolnoki belsőépítész – által megálmodott belső berendezéssel kialakított étterem leghíresebb vendége Habsburg Ottó volt, aki 1993. augusztus 19-én magánjellegű látogatást tett az étteremben, ahol bejegyzést írt a vendégkönyvbe, s megjegyezte: olyan a sör, mintha egy München melletti kolostor főzdéjében készült volna.

A helyi lap később is többször hírelte a városrész nevezetességét: »Szolnokon egyedül itt főznek sört. Egy éve bajor technológiával a Jäger típusú készül. Tiszafüredről, egy sörfőző készülékeket gyártó kft.-től rendelték meg a berendezést. ... Sörfőző hengerek naponta 450 litert főznek. Jó ideig innen hordta egy belvárosi sörbár is a népszerű nedűt. Most a környező településekre szállítanak, és természetesen az étteremben is ezt szolgálják fel. Nem pasztőrözik, huszonegy nap érés után lehet értékesíteni. Tiszafüredről érkezik az alapanyag, s ott tanították be a sörfőző munkásokat is. A lágy, kellemes italt ízlelgetve megállapítható, hogy elsajátították a szakma titkait. A szolnoki ivóvízre panaszkodók számára talán fura lehet, hogy a sörfőzők elégedettek a sör egyik legfontosabb alkotóelemével. A tizenhárom és fél Balin-fokos sört folyamatosan ellenőrzi a minőségre kényes márkagazda.«

Új Néplap, 1993. aug. 3.

1993. június 30-án innen indult, s augusztus 2-án ide érkezett vissza Alpok-hódító útjáról öt kerékpáros fiatal. Júliusban (majd két évvel később) egy gyerekekből álló német tangóharmonika-együttes muzsikált az étterem előtt. Augusztusban a MOL Rt. rézfúvószenekara játszott a Bajor Étteremnél: a szabadtéri muzsikára  kíváncsi  közönség  polkákat, sramlizenét s operettmelódiákat hallgathatott. Novemberben a helyi Skanburger Autósport Club egy hangulatos vacsora ke­retében itt értékelte versenyzői teljesítményét. 1995-ben az „Állatkedvenceink tartása, gondozása, nevelése” című többnapos tanfolyamon gyermek-résztvevői itt kaptak ebédet és uzsonnát.

Bizonyára elmaradt azonban a várt nyereség, így 1997-ben már csak az étterem helyiségeinek el- vagy bérbeadását felajánló hirdetések szerepelnek a sajtóban.
Ennek ellenére 1998 májusában: »Ismeretlen tettesek betörtek ... a szolnoki Bajor étte­rembe, ahonnan italokat, édes­séget és váltópénzt vittek ma­gukkal, de a játékteremben lévő gépek perselyeit is kifosztották.« Ez az utolsó hír a Bajor Étteremről, de a záró szavakat olvasva bizton állíthatjuk, hogy ez a Bajor Étterem már nem AZ a Bajor Étterem volt...