Orvosi rendelő és gyógyszertár — 1987. február 2.

»... Az orvosi rendelő építése a Széchenyi régi gondját oldotta meg. Korábban ugyanis lakásokból, alagsori helyiségekből alakítottak ki rendelőket, és gyógyszertárat, hogy az itt lakóknak ne kelljen a városba utazniuk. Ezek a „szükségrendelők” azonban zsúfoltak, kényelmetlenek voltak. A fogászati ellátást így se tudták helyben biztosítani: az a Hősök téri rendelőintézetben zajlott.
Tegnap reggeltől az új, központi orvosi rendelőben fogadják a betegeket. A több mint ezer négyzetméter alapterületű rendelőben együtt van minden, ami a korszerű alapellátáshoz szükséges. A városrész minden rendelője ide költözött. ... A rendelők tágasak, jól felszereltek — ötmillió forintot költött új műszerekre, bútorokra, berendezési tárgyakra. A várótermek tágasak,  világosak, kényelmesek, kulturált körülményeket biztosítanak.
A földszinten külön bejárat nyílik a közel háromszáz négyzetméter alapterületű gyógyszertárba, amelyet — várhatóan — március közepe után adnak át, amikor elkészülnek a szükséges bútorok... A korszerű rendelőben néhány ötletes dolog is szolgálja a betegek kényelmét: a földszinten ruhatárat létesítettek, az épület négy szárnya által körülzárt területen pedig pihenőudvart alakítottak ki ...«

Szolnok Megyei Néplap, 1987. febr. 3.

Szolnok Megyei Néplap, 1987. jan. 26. Fotó: Nagy Zsolt.

Szolnoki Közélet, 1986. december

Utcanévadók: Lovas István

Emléktábla a pontházon. Fotó: Oskó Imre

LOVAS ISTVÁN

(Piski, 1910. aug. 28. – Szolnok, 1935. aug. 24.)

A sportrepülés hősi halottja. 1923-tól 1927-ig a MÁV szolnoki tanonciskolájában tanult. A géplakatos szakma megszerzése után a MÁV-műhelyben helyezkedett el. Tagja volt a Magyar Aero Szövetségnek és egyik kezdeményezője a szolnoki vitorlázórepülésnek. Repülőoktatói képesítést szerzett és társaival együtt igyekezett meghonosítani a sportrepülést Szolnokon. A kortársai szerint rendkívül tehetséges és sokoldalú Lovas István vitorlázógépével a szandai réten zuhant le.

Cseh Géza: Szolnok város utcanevei. Szolnok, 1993.

Lovas István. Forrás: vfek.vfmk.hu

IRODALOM

A szolnoki vitorlázó repülősport hősi halottja: Lovas István.
Jász-Nagykun-Szolnok megyei panteon: 

Lovas István (síremléke)

Tiszai Lajos: Szolnokország. Szolnok, 2001.

A Lovas István (1979-től 1992-ig Ecseki István) utca tízemeletes épülete 1980-ban.
Fotó: Urbán Tamás. Forrás: Fortepan.hu

Utcanévadók: Hild Viktor

Emléktábla a pontházon. Fotó: Oskó Imre

HILD VIKTOR 

(Kecskemét, 1855. nov. 28. – Szolnok, 1929. ápr. 14.)
Jász-Nagykun-Szolnok vármegye neves polihisztora, publicistája és történetírója. A Hild építészcsaládból származott. A budapesti piaristáknál tett érettségi után jogot tanult, de közben írói tevékenységet is folytatott. Tanulmányait abbahagyva kadét, majd hírlapíró lett. 1880-81-ben különböző pesti lapok munkatársa, 1882-től 1887-ig Kolozsvárott újságíró. 1888-tól a Jászság című lap főszerkesztője. Az 1890-es években megkezdte Jász-Nagykun-Szolnok vármegye monográfiájának megírását, később pedig 12 kötetben gyűjtötte össze a Jászság és a megye történetére, régészetére vonatkozó feljegyzéseit. 1902-től Szolnokon élt. 1920-tól haláláig Jász-Nagykun-Szolnok vármegye főlevéltárosa. Régészeti és történeti gyűjtéseivel, továbbá könyvtárával az 1934-ben létesült városi könyvtár és múzeum alapjait vetette meg.

Cseh Géza: Szolnok város utcanevei. Szolnok, 1993.

Hild Viktor a családjával.
Forrás: Damjanich János Múzeum

IRODALOM

Kósa Károly: Hild Viktor = Nevezetes szolnokiak

Hild Viktor = Magyar Életrajzi Lexikon

Hild Viktor 1855–1929. Egy tudós portréja. 

Szerk. Kaposvári Gyöngyi és Pató Mária. Szolnok, 1998.

A Hild Viktor (1979-től 1992-ig Rigó József) utca

Utcanévadók: Botár Imre

Emléktábla a Botár Imre utca tízemeletes épületén

BOTÁR IMRE

(Dés, 1880. dec. 3. – Bp., 1959. jan. 27.) 

A Verseghy Gimnázium tudós tanára. 1903-ban történelem-latin szakos középis­kolai tanári oklevelet szerzett. Szolnok település- és gazdaságtörténetének legje­lentősebb kutatója. „Szolnok települési, népesedési és agrárviszonyai a XVIII. században” című könyve 1941-ben jelent meg. „Szolnok agrártörténete” kézirata mindmáig kiadatlan. Ugyancsak nem került kiadásra a magyarországi unitárius egyház történetét feldolgozó műve sem. Botár Imre 1920-tól 1938-ig, nyugdíjba vonulásáig tanított a szolnoki Verseghy Gimnáziumban. Ezután haláláig Budapes­ten élt.

 Cseh Géza: Szolnok város utcanevei. Szolnok, 1993.

 

Kaposvári, majd szolnoki gimnáziumi tanárként 1912-ben, illetve 1938-ban

IRODALOM:

 Botár Imre egyháztörténész = nevpont.hu

Botár Imre = Unitárius Pantheon

Vörös István: Botár Imre = A Szolnoki ... Verseghy Ferenc Gimnázium ... értesítője az 1937–38.

A Botár Imre (1992-ig Molnár Anna) utca tízemeletes épülete

A mentőállomás — 1984

1984. augusztus 16-án új létesítménnyel gazdagodott a Széchenyi városrész. Ekkor adták át a "Münich Ferenc úti" (ma Széchenyi körút) mentőállomást. (A felső kép jobb oldalán az épülő víztornyot látjuk.)

Forrás: Szolnok Megyei Néplap, 1984. aug. 17.