Régi térképeken, így még az I. katonai felmérés 1783-ban készült térképén sem látunk semmi utalást a Kisgyepre.
Ezen az 1860-ban készült térképen már feltüntetik az 1857-ben átadott Szolnok-debreceni vasútvonal Szolnokot északról elkerülő szakaszát. Ez "teremti meg" az igazi választóvonalat a zöld színnel jelzett szérűskertek és a város által tulajdonolt - a szükségletekhez képest nem elégséges méretű - legelő, a "Kisgyep" között.
Az 1920-as évek közepén felparcellázták a legelő területét. A földdarab eredeti rendeltetésére utalnak az először a fenti, 1927. évi térképen feltüntetett utcanevek: Daru, Fogoly, Kakukk, Nád, Nyár, Nyúl, Pipacs, Sárkány, Varjú, Vércse.
Ezen az 1948-ban készült térképvázlaton már sűrűsödő beépítettséget látunk, annak ellenére, hogy az 1944. június 2-i szőnyegbombázás szinte teljesen letarolta ezt a városszéli telepet is.
Az 1960-as években kiadott térképeken láthatjuk először, s az 1972-es térképen utoljára a Kisgyep elnevezést. Ekkor már javában tervezik az ide építendő lakótelepet, melynek névadója Széchenyi István lesz.
Amint látom, a város vezetése NEM támogatja e nagyszerű gyűjtőmunkát. Mint szolnoki születésű - de már 30 éve elköltözött - mondhatom, hogy napjainkra kihal az a generáció, amelyben még élt lokálpatriotizmus. Véleményem szerint ennek a városnak '45 után soha nem volt lelkiismeretes és a városért önzetlenül elkötelezett gazdája. (Tisztelet a kivételnek.)Elnézve ezt a gyönyörű gyűjtőmunkát, csak gratulálni tudok. Sz.E.
VálaszTörlésVágányt jelöl a várig a második katonain.
VálaszTörlés