A városrész rendezési terve (1962)

»Szolnok
X. kerület részletes rendezési terve
Tervezők: Novák Péter és Takács Miklós VÁROSTERV
A terv Szolnok város egy már megkezdett családi-ház körzetének korszerű befejezését példázza. Bár a régi kaotikus beépítésből eredő, értelmetlenségeket nem tudja teljesen felszámolni, de a beépítés kiegészítésével részben többszintes épületekkel, részben földszintes sorházakkal új belső lakóutcácskák nyitásával, az új közintézményeknek zöld beágyazásával lényegesen megjavítja a meglevő adottságok által már részben kialakított lakótelepet.«

1. Általános iskola, 2. Óvoda, 3. Bölcsőde, 4. Üzletek, 5. Garage, 6. Kultúrház, 7. Orvosi rendelő

A szöveg és a képek forrása: Magyar Építőművészet, 1962/1.

A tűzzománc mesetáblák

Az Aranyi Sándor utca szalagházát jelölő tábla. Fotó: Kőrösné Kósa Gyöngyvér, 2018.

»Szolnokon a Széchenyi lakótelep „piros iskolájában” június 20-án nyitották meg az amatőrök tűzzománckészítő alkotótáborát, ahol a megye tíz pedagógusa kapott helyet, meghívás alapján. A tábort Marton László megyei rajz-szakfelügyelő vezeti. A résztvevők, akik egyébként nem kezdők, a városrész tanácstagi alapjaiból teljes ellátást kapnak, melynek fejében három-három, egyenként 24x30 centiméteres tűzzománc mesefigurát készítenek a tábor zárásáig... A képekből szeptemberben kiállítás nyílik, majd valamennyi kikerül a lakótelep házfalaira. A képek nem csupán színesítik a környezetet, hanem egyúttal megkönnyítik a tájékozódást a sok egyforma épület között. Az alkotótábort támogatja a Gagarin lakásszövetkezet is, amely tűzzománcégető kemencét vásárolt.«

Szolnok Megyei Néplap, 1985. jún. 25.

Napóra

CITO PEDE LABITUR AETES

GYORSAN SZALAD AZ IDŐ

(OVIDIUS)

A napórát a Széchenyi István Gimnázium alapításának 30. évfordulójára 

állíttatta az iskola és Szolnok Megyei Jogú Város Önkormányzata 2015-ben.

Készítette: Rontó Péter Pál keramikusművész 

Cighardt Barbara és Német Hanna tanulók tervei alapján.

Lásd még: Napóra (Szolnok) = zounuk.hu/hu/wiki

A Bahá'i Közösség kopjafája

A bahái hit (bahái írásmóddal bahá’í hit) a 19. század közepén, Perzsiában alapított egyistenhívő vallás. Az első magyarországi bahái közösséget Budapesten alapították 1933-ban. Szolnoki jelenlétükről először 1993 januárjában adott hírt a sajtó. 1995. október 14-én nyitották meg a Nyúl utcában információs és szolgáltató központjukat, majd néhány nappal később avatták fel a Széchenyi körúton (az artézi kút közelében) a világegyetemet és a világbékét szimbolizáló kopjafájukat, Domján Gyula fafaragó alkotását.

Színes képek: Kósa Károly, 1995.

Új Néplap, 1995. okt. 16.

Bálna a Széchenyin – 1993

Képeslap, 1962. (Valószínűleg Dunaújvárosban készült felvétel.)

1962 tavaszán járt először Szolnokon „Goliath”, az 1954-ben kifogott 68 200 kg súlyú, 22 méter hosszú kékbálna vagy óriásbálna. (Az egyébként átlagos méretű példányt a Freyburgi Állattani Intézetben pre­parálták. Úgy hírlik, hogy hétezer liter formalint hasz­náltak  fel  a  munka  során.) 1993. október 21-től ismét a városban időzött: a »Széchenyi városrészben, az Aranykanna ABC közelében je­lölték ki a bemutató helyét. A kamionba belépve tekinthető meg  Góliát,  ahol  történetét  ké­pekkel, szöveggel illusztrálva is láthatják, hallhatják az érdeklő­dők október 28-ig 9 és 19 óra között« – közölte a Szolnok Megyei Néplap.

A bálna a Széchenyi városrészben - képek a Szolnok Megyei Néplapból (1993. okt. 22.)

Betánia

A "cégtábla" 2014-ben. Fotó: Kósa Károly

1991. október 19-én »a szolnoki Széchenyi városrészben, a Barta István utca 10-es számú ház néhány átalakított alagsori helyiségében megnyílt a Görög Katolikus Egyház kezelésében lévő „Fél falat” nevű étkező. Nem ingyenkonyha ez, mégis várhatóan jelentős szerepe lesz a legszegényebbek segítésében, ellátásában. A neve is arra utal, hogy féláron kaphatnak itt meleg ételt a rászorulók, „a falat” másik felét alapítványból, intézmények, szervezetek, magánszemélyek adományaiból fedezik. S korántsem utolsó sorban ezekben a helyiségekben a téli hónapokban meleg és jó szó is várja a betérőket.
Jaczkó György görög katolikus parochus üdvözölte dr. Keresztes Szilárd hajdúdorogi megyéspüspököt, aki közös ima és rövid beszéd után fölszentelte a helyiségeket. Beszédében utalt arra, hogy elsősorban a szegényeket, öregeket, magányosokat várják ezekbe a helyiségekbe. Fő gondolata a fél falat megbecsülésének fontossága volt. [...] 

A felszenteléssel egyúttal hivatalosan megnyitották a Keresztény Népfőiskolát is. A szombati előadást pszichológiai témáról Szentesiné dr. Tóth Edit tartotta, majd önismereti tréning következett.« – olvashatjuk az Új Néplap korabeli tudósításában.

1999 novemberében szintén a helyi lap közölte a parókus nyilatkozatát: »Évente 3000–3500 ebédet osztunk ki, ez napi 10–20 ebé­det jelent.« A Betánia működése később megszűnt, ám az emlékét talán még most is hirdeti a tábla az 1992-től Czakó Elemér nevét viselő utcában.

Fénykép a szentelés ünnepéről. Új Néplap, 1991. okt. 21.

Bajor Étterem – ahol Habsburg Ottó is járt

Nagy Zsolt felvétele

»Olyan vendéglátóegység nyílt a minap a szolnoki Széchenyi lakótelepen (a posta mellett), amilyent eddig csak oda álmodtam. Bajor étteremnek hívják, ahova az aranyos, kedves társtulajdonos-főnökasszony, Vámos Istvánné várja a vendégeket délelőtt 11-től este 11-ig« – írta az Új Néplap 1992. augusztus 1-i számában a -molnár- névvel megnevezett riporter, majd megkérdezte, hogy mitől bajor ez az étterem: »A sörfőzés technológiája bajor. Ebben a szűretlen ászok sörben benne van az összes vitamin és hatóanyag. Erre a sörfajtára nem véletlenül mondják, hogy folyékony kenyér, olyan nagy a tápértéke. Az étlapba elég sok bajor specialitást iktattunk be, csinálunk méteres kolbászt, bajor fatányérost, főtt csülköt...«

Új Néplap, 1993. aug. 21. – Imre Lajos felvétele.

A Blazsek Gyöngyvér – Ferenczy-díjas szolnoki belsőépítész – által megálmodott belső berendezéssel kialakított étterem leghíresebb vendége Habsburg Ottó volt, aki 1993. augusztus 19-én magánjellegű látogatást tett az étteremben, ahol bejegyzést írt a vendégkönyvbe, s megjegyezte: olyan a sör, mintha egy München melletti kolostor főzdéjében készült volna.

A helyi lap később is többször hírelte a városrész nevezetességét: »Szolnokon egyedül itt főznek sört. Egy éve bajor technológiával a Jäger típusú készül. Tiszafüredről, egy sörfőző készülékeket gyártó kft.-től rendelték meg a berendezést. ... Sörfőző hengerek naponta 450 litert főznek. Jó ideig innen hordta egy belvárosi sörbár is a népszerű nedűt. Most a környező településekre szállítanak, és természetesen az étteremben is ezt szolgálják fel. Nem pasztőrözik, huszonegy nap érés után lehet értékesíteni. Tiszafüredről érkezik az alapanyag, s ott tanították be a sörfőző munkásokat is. A lágy, kellemes italt ízlelgetve megállapítható, hogy elsajátították a szakma titkait. A szolnoki ivóvízre panaszkodók számára talán fura lehet, hogy a sörfőzők elégedettek a sör egyik legfontosabb alkotóelemével. A tizenhárom és fél Balin-fokos sört folyamatosan ellenőrzi a minőségre kényes márkagazda.«

Új Néplap, 1993. aug. 3.

1993. június 30-án innen indult, s augusztus 2-án ide érkezett vissza Alpok-hódító útjáról öt kerékpáros fiatal. Júliusban (majd két évvel később) egy gyerekekből álló német tangóharmonika-együttes muzsikált az étterem előtt. Augusztusban a MOL Rt. rézfúvószenekara játszott a Bajor Étteremnél: a szabadtéri muzsikára  kíváncsi  közönség  polkákat, sramlizenét s operettmelódiákat hallgathatott. Novemberben a helyi Skanburger Autósport Club egy hangulatos vacsora ke­retében itt értékelte versenyzői teljesítményét. 1995-ben az „Állatkedvenceink tartása, gondozása, nevelése” című többnapos tanfolyamon gyermek-résztvevői itt kaptak ebédet és uzsonnát.

Bizonyára elmaradt azonban a várt nyereség, így 1997-ben már csak az étterem helyiségeinek el- vagy bérbeadását felajánló hirdetések szerepelnek a sajtóban.
Ennek ellenére 1998 májusában: »Ismeretlen tettesek betörtek ... a szolnoki Bajor étte­rembe, ahonnan italokat, édes­séget és váltópénzt vittek ma­gukkal, de a játékteremben lévő gépek perselyeit is kifosztották.« Ez az utolsó hír a Bajor Étteremről, de a záró szavakat olvasva bizton állíthatjuk, hogy ez a Bajor Étterem már nem AZ a Bajor Étterem volt...

A fatemplom (1993–2017)

Utolsó fénykép a fatemplomról – hátterében az új templommal. Fotó: Kósa Károly, 2017.03.25.

A Széchenyi városrész első temploma 1993. május 30-án vált az 1989-ben alapított szolnoki görögkatolikus egyházközség otthonává: »A szolnoki Gyermekváros előtt levő telken – írta az Új Néplap –, ahol majdan a görögkatolikus templom áll, elkészült egy ideiglenes imaház, melyet pünkösd vasárnapján istentisztelettel fel is avattak. A kis hajlék majdnem szűknek bizonyult az összegyűlt 150–200 hívőnek...« Ezt a szerepet 2002 márciusáig, az új templom felszenteléséig látta el ez a szerény – eredetileg az Ady Endre úti építkezéseket kiszolgáló barakk – épület. Azóta üresen árválkodott a szép új kőtemplom szomszédságában, mígnem 2017 márciusának végén lebontották. Azon szolnoki emlékek egyike, melynek – bár sokunknak fűződnek hozzá szép emlékei – eltűnését ma már nincs okunk sajnálni.

Keresztelő a fatemplomban, 1993 novemberében. Családi albumunkból.

Ferences öregdiákok szentmiséje a fatemplomban. Új Néplap, 1995. ápr. 3.

A fatemplom bontása. Fotó: Kósa Károly, 2017.03.25.

Aranykanna ABC

»Megnyitották az Aranykanna ABC-áruházat

Az utóbbi napokban éjjel­nappal nagy volt a sürgés­forgás az új ABC-áruházban. A lakótelepiek kíváncsian nézegettek be az üvegen, vajon mikor lesz nyitás, végeznek-e a munkával? Az eladók az irodai dolgozókkal közösen rendezgették a gondolákat, csinosították az áruházát. Naponta többször is érkezett áruval megrakott teherautó. Lassan megtelt a raktár. Mire minden a helyére került, elérkezett a nyitás napja, szeptember 22-e.

Tegnap délután nyílt meg ugyanis Szolnokon, a Széchenyi lakótelepen a megye legnagyobb ABC-áruháza.[...]

Az „újszülött” az Aranykanna nevet kapta. Az Élelmiszer Kiskereskedelmi Vállalat ABC-je több mint 1400 négyzetméter alapterületű. Az építkezés tavaly áprilisban kezdődött, és az Állami Építőipari Vállalat munkásai tizenhat hónap alatt teljesítették a feladatot: felépítették a több mint tízezer ember ellátását szolgáló áruházat. Az ABC-ben negyvenheten dolgoznak. Előzetes számítások szerint az áruház forgalma havonta eléri majd a nyolcmillió forintot. A berendezéseket, a Tyler hűtőpultokat a Hűtőgépgyár jászárokszállási üzemében készítették.

A nyitás napján nyolcmilliós árukészlettel várták a vásárlókat.«

Szolnok Megyei Néplap, 1980. szept. 23.

Az épülő áruház 1979-ben. Garai Csák György felvételének részlete.

Volt egyszer egy HOLD-UDVAR

»A megyeszékhely, pontosabban a Széchenyi lakótelep új szabadtéri kamaraszínpaddal gazdagodott. A barna iskola belső udvarában kialakított színpadon egész nyáron színes programok várják az érdeklődőket. A Hold-udvar névre keresztelt hangulatos létesítményt szombaton este nyolc órakor az „Örökös Kiváló Együttes” címmel kitüntetett Tisza táncegyüttes produkciója nyitja meg. Műsorukban bemutatják a zalai kamarafesztiválra készített két új tánckompozíciójukat is« — adta hírül 1986. június 13-án a másnapra tervezett „színházavató” programot, melyről később az alábbi fényképet közölte.

Június 30-ára újabb eseményt jelentettek be: »a finn Riihimäki női kar vendégszerepel a Széchenyi lakótelepi Hold Udvar Kamaraszínpadon. A hangverseny házigazdája a Szolnoki Bartók Béla Kamarakórus Vajna Katalin vezetésével.«

A kedvezőtlen időjárás miatt az épületben megtartott hangverseny. Fotó: Tarpai Zoltán.

»Elismerésre méltó ötlet volt a Szolnoki Nyár eseménysorozatának szervezőitől, rendezőitől, hogy a lassan húszezres lélekszámú Széchenyi lakótelepet választották a „csillagkupolás” szezon talán legfontosabb rendezvénye színhelyéül. Az Ecseki Úti Gimnázium  (korábban a „barna” iskolaként ismerték) udvarán, a Hold udvar  négyszáz [más említéskor: 200] személyes szabadtéri színpadán...« — méltatta az illetékeseket a Néplap, s szólt a nagy eseményről is: »A Hattyúdal, amelynek slágerré vált dalát, a tamburás csavargót alakító Páger Antal énekli, miszerint a „Villa Negra nem apácazárda”, az 1963-ban készült film színdarabbá átalakítva is közönségsiker a fővárosi Játékszínben, ahol ezúttal egy remek fiatal színész, Koltai Róbert énekli a vén tamburás dalát. S mellette kitűnő társaik, többek között Benedek Miklós, Bezerédi Zoltán, Margittai Ági, Rajhona Ádám vesznek részt a komédiázásban.
Augusztus első felében a „társulat” a Villa Negrával Szolnokra költözik; hat estén láthatja a szolnoki közönség a Széchenyi lakótelepen épült új gimnázium Hold udvarának színpadán, kellemes környezetben. Augusztus 6-tól 11-ig esténként 8 órai kezdettel itt csendül majd fel Ránki szellemes muzsikája, és itt csattannak el a humor csípős poénjei, és minden bizonnyal itt fakad majd kacajra a nézőtér, ahogy ez a Játékszínben is megtörtént. Igazi nyári színház várja nézőit...«

Jelenet a Villa Negrából.

1987-ben is több rendezvényt terveztek, s — bár a megvalósulásról nem adott hírt a sajtó — bizonyára meg is tartották őket. A következő években már nem szerepelt a sajtóban a HOLD-UDVAR.

Léna Étterem

A Léna Étterem a nyitás napján. Fotó: Dede Géza – Szolnok Megyei Néplap.

A Szolnok Megyei Néplap adta hírül 1983-ban: »A megyeszékhely Széchenyi lakótelepén — szemben az Aranykanna ABC-vel, — május 25-én kezdődött meg a Jász-Nagykun Vendéglátó Vállalat legújabb üzletének kivitelezése. A majdan Léna nevet viselő, 440 négyzetméter alapterületű étterem és eszpresszó a tervek szerint három hónap alatt elkészül. Augusztus 19-től megoldja a telep lakóinak déli étkeztetését, s néhány száz adaggal a diákétkeztetésbe is be tud segíteni. Csinos, 200 személyes kerthelyiség is csatlakozik majd hozzá. A kulturált étkező- és szórakozóhely megnyitásával a lakótelepiek régi vágyát valósítja meg a vendéglátó vállalat. Úgy alakítják ki betonyp elemekből a létesítményt, hogy később, az igények szerint tovább növelhető legyen. A mintegy 6,5 millió forint költséghez több mint 1,5 millió értékű társadalmi munkát terveznek. A segítő szándék máris megmutatkozott: a vendéglátó központi és szolnoki dolgozói a népfront-aktivákkal vállvetve már ott szorgoskodnak a földmunkáknál. Már kívülállók is ajánlották segítségüket, a Gagarin Lakásépítő Szövetkezet házkezelőségének 20 tagú brigádja is jelentkezett társadalmi munkára.«

A Léna Étterem építkezése – 1983. május vége. (Fénykép a Sz. Megyei Néplapból.)

»A Léna névre hallgató eszpresszó-étterem 400 négyzetméteréből [!] kétszázon, plusz a 120 négyzetméternyi kerthelyiségben szolgálják ki a vendégeket.

A vendéglő egyik fontos feladata a gyermekétkeztetés. Szeptembertől körülbelül 3–400 tanuló fog ott naponta étkezni. A Lénában ebédet fizethetnek elő a gyes-en lévők és a nyugdíjasok. Szombaton és vasárnap remélhetőleg a pihenő családoknak is megszokott helye lesz.

Természetesen szórakozóhely is, ahol esténként élőzene szól záróráig, 22 óra 30-ig...« — írta a Néplap az 1983. augusztus 19-i megnyitás után.

Hirdetés a helyi lapban.

Hétvégi élelmiszer-árusítás. T. Katona László felvétele. Sz. Megyei Néplap, 1987. aug. 3.

A Léna helyén 1993. április 2-án söröző nyílt Diána néven. Később ez is megszűnt, s azóta különféle áruházak otthona az épület.

Régi utcanévadók: Molnár Anna

MOLNÁR ANNA 

(Szolnok, 1897. – Szolnok, 1962.) 

Varrónő. Az 1910-es években a szolnoki MÁV-műhelyben, mint vízhordólány dolgozott. 1919. április 7-én a városi munkástanács tagjává választották, majd április 20-án a tanács intézőbizottságának is tagja lett. Az 1920-as, 30-as években ruhavarrásból tartotta fenn magát. Tagja volt a szakszervezetnek és valószínűleg a szociáldemokrata pártnak is. Személye a munkásmozgalomban jelentéktelen. F. Bede Lászlónak, a szolnoki direktórium tagjának volt a menyasszonya.

Cseh Géza: Szolnok város utcanevei. Szolnok, 1993.

Molnár Anna 1918 előtt és 1959-ben (Szolnoki Közélet, 1988.)

IRODALOM

Kaposvári Gyula: Akikről Szolnok utcáit elnevezték... 
Molnár Anna. = Szolnoki Közélet, 1988/4.

Varga Viktória: Szerelem, amely túlélte az embert. 
= Szolnok Megyei Néplap (hasonmásként az előző cikkhez mellékelve)

A Széchenyi lakótelepen a Széchenyi körútból déli irányba kiágazó, ma Botár Imre nevét viselő utca első névadója 1979-től 1992-ig.
Lásd még Az utcanevek változása című bejegyzést!

Az utcanevek változása

Aranyi Sándor utca (1992– ) 
   ← Jászi Ferenc utca (1977–1992)

Barta István utca (1979–1992) 
   → Czakó Elemér utca (1992–)

Botár Imre utca (1992– ) 
   ← Molnár Anna utca (1979–1992)

K. Bózsó Károly utca (1979–1992) 
   → Karczag László utca (1992–)

Czakó Elemér utca (1992–) 
   ← Barta István utca (1979–1992)

Ecseki István utca (1979–1992) 
   → Lovas István utca (1992–)

Hild Viktor utca (1992–) 
   ← Rigó József utca (1979–1992)

Jászi Ferenc utca (1977–1992) 
   → Aranyi Sándor utca (1992–)

K. Bózsó Károly utca (1979–1992) 
   → Karczag László utca (1992–)

Györffy István utca (1991–)
    ← Orosz György utca (a mellékág, a négyemeletesek)

Kaán Károly utca (1992–) 
   ← Nád utca (1926–1992)

Karczag László utca (1992– ) 
   ← K. Bózsó Károly utca (1979–1992)

Kiss Ferenc utca (2003–) 
   ← Orosz György utca (a főág, a tízemeletesek)

Lovas István utca (1992–) 
   ← Ecseki István utca (1979–1992)

Malom utca (1992–) 
   ← Ragó Antal utca (1977–1992)

Molnár Anna utca (1979–1992) 
   → Botár Imre utca (1992–)

Münnich Ferenc körút (1980–1990) 
   → Széchenyi István körút (1990–) 

Nád utca (1926–1992; az 1880-as évektől 1926-ig Malomszegi út) 
   → Kaán Károly utca (1992–) 

Orosz György utca (1977–1991 ill. 1977–2003) 
   → Györffy István utca (a mellékág, a négyemeletesek) (1991–)
   → Kiss Ferenc utca (a főág, a tízemeletesek) (2003–)

Ragó Antal utca (1977–1992) 
   → Malom utca (1992–)

Rigó József utca (1979–1992) 
   → Hild Viktor utca (1992–) 

Széchenyi István körút (1990–) 
   ← Münnich Ferenc körút (1980–1990)

Az 1987. évi állapot az Új Kalendár térképén

Forrás: 
Cseh Géza: Szolnok város utcanevei. Szolnok, 1993.
Előterjesztés Szolnok Megyei Jogú Város Közgyűlésének 2013. május 2-ai ülésére közterületek elnevezésének megváltoztatására, új közterületek elnevezésére. (szolnokinfo. hu – letöltés pdf-ben)

Utcanévadók: Aranyi Sándor

Oskó Imre felvétele

ARANYI SÁNDOR

(Nagybecskerek, 1908. ápr. 7. –  Csongrád, 1982. júl. 12.)

Orvos. Gimnáziumi tanulmányait Szolnokon végezte, majd Debrecenben orvosi oklevelet szerzett. 1939-ig a Budapesti II. számú Női Klinikán dolgozott, majd kórházi főorvos ugyancsak Budapesten. A II. világháború idején, mint katonaorvos kapcsolatba került Káló esperes révén a Sólyom László vezetése alatt álló kommunista ellenállási csoporttal. 1944 végén a nyilasok letartóztatták, és a sopronkőhidai fegyházba szállították, ahol mint orvos tanúja volt Bajcsy-Zsilinszky Endre kivégzésének. 1945 után ismét katonaorvos. 1950-ben azonban a Sólyom-perben elítélik és négy évet tölt börtönben. Kiszabadulása és rehabilitálása után nyugdíjba vonulásáig a csongrádi szülőotthon főorvosa.

Cseh Géza: Szolnok város utcanevei. Szolnok, 1993.

Aranyi Sándor — fényképek a lenti könyvekből.

IRODALOM

A. S., orvos, szülész-nőgyógyász, politikus 

= nevpont.hu

A. S. = Magyar Életrajzi Lexikon
A. S. = Új magyar életrajzi lexikon. 1. kötet. Bp. 2001.
 Kubinyi Ferenc: Ketrecbe engem zártak. Bp. 1989.
Aranyi Sándor: Két akasztófa árnyékában. Szeged, 1989.

Az Aranyi Sándor (1977-től 1992-ig Jászi Ferenc) utca tízemeletes épülete.

Orvosi rendelő és gyógyszertár — 1987. február 2.

»... Az orvosi rendelő építése a Széchenyi régi gondját oldotta meg. Korábban ugyanis lakásokból, alagsori helyiségekből alakítottak ki rendelőket, és gyógyszertárat, hogy az itt lakóknak ne kelljen a városba utazniuk. Ezek a „szükségrendelők” azonban zsúfoltak, kényelmetlenek voltak. A fogászati ellátást így se tudták helyben biztosítani: az a Hősök téri rendelőintézetben zajlott.
Tegnap reggeltől az új, központi orvosi rendelőben fogadják a betegeket. A több mint ezer négyzetméter alapterületű rendelőben együtt van minden, ami a korszerű alapellátáshoz szükséges. A városrész minden rendelője ide költözött. ... A rendelők tágasak, jól felszereltek — ötmillió forintot költött új műszerekre, bútorokra, berendezési tárgyakra. A várótermek tágasak,  világosak, kényelmesek, kulturált körülményeket biztosítanak.
A földszinten külön bejárat nyílik a közel háromszáz négyzetméter alapterületű gyógyszertárba, amelyet — várhatóan — március közepe után adnak át, amikor elkészülnek a szükséges bútorok... A korszerű rendelőben néhány ötletes dolog is szolgálja a betegek kényelmét: a földszinten ruhatárat létesítettek, az épület négy szárnya által körülzárt területen pedig pihenőudvart alakítottak ki ...«

Szolnok Megyei Néplap, 1987. febr. 3.

Szolnok Megyei Néplap, 1987. jan. 26. Fotó: Nagy Zsolt.

Szolnoki Közélet, 1986. december

Utcanévadók: Lovas István

Emléktábla a pontházon. Fotó: Oskó Imre

LOVAS ISTVÁN

(Piski, 1910. aug. 28. – Szolnok, 1935. aug. 24.)

A sportrepülés hősi halottja. 1923-tól 1927-ig a MÁV szolnoki tanonciskolájában tanult. A géplakatos szakma megszerzése után a MÁV-műhelyben helyezkedett el. Tagja volt a Magyar Aero Szövetségnek és egyik kezdeményezője a szolnoki vitorlázórepülésnek. Repülőoktatói képesítést szerzett és társaival együtt igyekezett meghonosítani a sportrepülést Szolnokon. A kortársai szerint rendkívül tehetséges és sokoldalú Lovas István vitorlázógépével a szandai réten zuhant le.

Cseh Géza: Szolnok város utcanevei. Szolnok, 1993.

Lovas István. Forrás: vfek.vfmk.hu

IRODALOM

A szolnoki vitorlázó repülősport hősi halottja: Lovas István.
Jász-Nagykun-Szolnok megyei panteon: 

Lovas István (síremléke)

Tiszai Lajos: Szolnokország. Szolnok, 2001.

A Lovas István (1979-től 1992-ig Ecseki István) utca tízemeletes épülete 1980-ban.
Fotó: Urbán Tamás. Forrás: Fortepan.hu

Utcanévadók: Hild Viktor

Emléktábla a pontházon. Fotó: Oskó Imre

HILD VIKTOR 

(Kecskemét, 1855. nov. 28. – Szolnok, 1929. ápr. 14.)
Jász-Nagykun-Szolnok vármegye neves polihisztora, publicistája és történetírója. A Hild építészcsaládból származott. A budapesti piaristáknál tett érettségi után jogot tanult, de közben írói tevékenységet is folytatott. Tanulmányait abbahagyva kadét, majd hírlapíró lett. 1880-81-ben különböző pesti lapok munkatársa, 1882-től 1887-ig Kolozsvárott újságíró. 1888-tól a Jászság című lap főszerkesztője. Az 1890-es években megkezdte Jász-Nagykun-Szolnok vármegye monográfiájának megírását, később pedig 12 kötetben gyűjtötte össze a Jászság és a megye történetére, régészetére vonatkozó feljegyzéseit. 1902-től Szolnokon élt. 1920-tól haláláig Jász-Nagykun-Szolnok vármegye főlevéltárosa. Régészeti és történeti gyűjtéseivel, továbbá könyvtárával az 1934-ben létesült városi könyvtár és múzeum alapjait vetette meg.

Cseh Géza: Szolnok város utcanevei. Szolnok, 1993.

Hild Viktor a családjával.
Forrás: Damjanich János Múzeum

IRODALOM

Kósa Károly: Hild Viktor = Nevezetes szolnokiak

Hild Viktor = Magyar Életrajzi Lexikon

Hild Viktor 1855–1929. Egy tudós portréja. 

Szerk. Kaposvári Gyöngyi és Pató Mária. Szolnok, 1998.

A Hild Viktor (1979-től 1992-ig Rigó József) utca

Utcanévadók: Botár Imre

Emléktábla a Botár Imre utca tízemeletes épületén

BOTÁR IMRE

(Dés, 1880. dec. 3. – Bp., 1959. jan. 27.) 

A Verseghy Gimnázium tudós tanára. 1903-ban történelem-latin szakos középis­kolai tanári oklevelet szerzett. Szolnok település- és gazdaságtörténetének legje­lentősebb kutatója. „Szolnok települési, népesedési és agrárviszonyai a XVIII. században” című könyve 1941-ben jelent meg. „Szolnok agrártörténete” kézirata mindmáig kiadatlan. Ugyancsak nem került kiadásra a magyarországi unitárius egyház történetét feldolgozó műve sem. Botár Imre 1920-tól 1938-ig, nyugdíjba vonulásáig tanított a szolnoki Verseghy Gimnáziumban. Ezután haláláig Budapes­ten élt.

 Cseh Géza: Szolnok város utcanevei. Szolnok, 1993.

 

Kaposvári, majd szolnoki gimnáziumi tanárként 1912-ben, illetve 1938-ban

IRODALOM:

 Botár Imre egyháztörténész = nevpont.hu

Botár Imre = Unitárius Pantheon

Vörös István: Botár Imre = A Szolnoki ... Verseghy Ferenc Gimnázium ... értesítője az 1937–38.

A Botár Imre (1992-ig Molnár Anna) utca tízemeletes épülete

A mentőállomás — 1984

1984. augusztus 16-án új létesítménnyel gazdagodott a Széchenyi városrész. Ekkor adták át a "Münich Ferenc úti" (ma Széchenyi körút) mentőállomást. (A felső kép jobb oldalán az épülő víztornyot látjuk.)

Forrás: Szolnok Megyei Néplap, 1984. aug. 17.